Nevem: Günther Miklósné sz.: Ormándi Erzsébet Lakás: Sződliget, Rózsa u. 38. Munkahelyem: Hunyadi János Általános Iskola 2134 Sződ, Ady E. u. 2. Beosztásom: igazgató Legmagasabb iskolai végzettségem: egyetem Képesítéseim: tanító, tanár, közoktatás-vezető, pedagógiai előadó bölcsész Születtem: Letkés, 1959. május 20. Gyermekeim: Zsófia  közgazdász                         Miklós  építész hallgató

Iskoláim: Általános Iskola – Letkés
                Középiskola – Közgazdasági Szakközépiskola Vác, számviteli szak
                Tanítóképző Főiskola pedagógia – technika szak. - Zsámbék
                Műszaki Egyetem  közoktatási szak - Budapest
                ELTE Bölcsész Kar pedagógiai előadó bölcsész – Budapest
                ELTE Pedagógia- Pszichológia Kar pedagógiai szakos tanár – Budapest

Munkahelyeim: 1980 – 1986. Általános Iskola, Rád
                           1986 – 1991. Általános Iskola, Sződliget
                            1991 – napjainkig Hunyadi János Általános Iskola Sződ

Hobbijaim: Nekem a legjobban szeretett hobbim a tanítás, a tanítás irányítása, tehát a munkám.
Egyebek: színházlátogatás, olvasás, tánc, úszás, kerékpározás, kertészkedés (főleg virágok), természetjárás, zenehallgatás

Erősségeim:         

Gyengeségeim:maradjon titok, ha tudok változtatok rajta, ha nem akkor örökre az enyém marad.

Bővebben:Az egész életemre kihatással van, hogy Letkésen születtem. A községet a Börzsöny-hegység karolja körül és az Ipoly folyó határolja. Gyermekkorom játszóterét a hegyek és a folyópart biztosította.
Természetrajongó vagyok.

Hitvallásomat ebben a tekintetben Szent-Györgyi Albert professzor úr szavai fejezik ki a legigazibban.

 „A természet hatalmas az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit a saját hasznára.”

Parányiságomat érzem, a természetet érteni igyekszem, erőit pedig a testi-lelki regenerációmra használom fel.

A természetszeretet mellett a gyermekszeretet jellemez. Ez az érzés győzött bennem akkor is, amikor azon gondolkodtam a középiskola után, hogy közgazdász legyek, vagy tanár.
Középiskolai tanulmányaimat a váci Közgazdasági Szakközépiskola számviteli szakán végeztem. Középiskolai végzettségem szerint könyvelő, vállalati tervező és statisztikus vagyok. Érettségi körül döntöttem el, hogy nem az akkori nevén Marx Károly Közgazdasági Egyetemre jelentkezem, hanem az egyik hobbim szerint választok életpályát.
Így lettem pedagógus. 30 éve tanítok. Visszatekintve az életemre azt mondhatom, hogy jó választás volt ez a pálya.
Természetesen a számviteli szakon szerzett végzettségemnek is hasznát vettem mindig. A gazdálkodás, a számok világa is érdekel.
Bízom az emberekben. Úgy gondolom, ahogyan én viszonyulok a dolgokhoz, azok úgy fognak viszonyulni hozzám.
Szerintem a humanizmus egy pedagógusnál alapkövetelmény. Nekünk embertársainkban a jót kell meglátni. Ez visz előbbre, erre tanítom tanítványaimat is.

Természetesen ez a felfogás nem akadályoz meg abban, hogy reálisan gondolkodjam.
Mióta eszem tudom mindig vezettem valamilyen közösséget. Barátaim, diáktársaim, családtagjaim, munkatársaim általában szívesen hallgattak és hallgatnak rám.
Elveim közé tartozik a személyes példamutatás.
Tetteimben és gondolkodásomban igényesnek tartom magam. Mindig reális célokat tűzök magam és társaim elé.

Jelenleg igazgatói megbízásom van. Nem könnyű feladat a sződi iskolát igazgatni, de ennek ellenére nagyon szívesen végzem vállalt feladataimat. A nehézségek elől nem futamodtam meg sose, vállalom a kihívásokat. A konfliktuskezelésből diplomamunkát is írtam. Készítése közben is sokat tanultam e téren is. Vezetőként különösen szükség van a konfliktuskezelés tudományára.

Összefoglalva: Jól érzem magam a bőrömben. Szeretem a családomat, a munkámat. Kell ennél több? Elmond ez eleget!